Az úttörő évek leglátványosabb változásai ezekben az években keletkeztek, mik is történtek ekkoriban:

1915. augusztus 18. és szeptember 11. között tartotta meg Steiner a második kurzust, az apollonikus minőségről, a nyelvben élő nyelvtani szabályokról, a periféráról ható erőkről.

Az euritmia lendületes fejlődésnek indult. Marie Steiner színészként, rendezőként erőteljesen támogatta az euritmisták fejlődését, segítette a versek, a zenei darabok kidolgozását, ő tervezte a műsorokat, vezette a próbákat és ő mondta a verseket.

1919-ben lépett az euritmia először a nagy nyilvánosság elé, amelyet aztán sok turné és előadás követett. Ugyanebben az évben mutatta be Hendrika Hollenbach a gyerekekkel zenére kidolgozott kis programját. Ezek után kezdődött a zenei euritmia fejlődése.

Rudolf Steiner fáradhatatlanul dolgozott, versekre és zenei darabokra formákat rajzolt, tanította, kísérte az euritmistákat a hosszú turnékon és mindig nagy szeretettel támogatta őket. Egyre többen csatlakoztak és lettek később meghatározó személyiségek. A teljesség igénye nélkül álljon itt néhány név: Else Klink (1), Elena Zuccoli(2), Marie Savitch(3), Helene Reisinger(4), Lea van der Pals(5), Ernica Mohr-Senft, Molnár Ilona (Helene von Baltz),  Baditz Nóra,(6) Isabella de Jaager(7).

Egyre több nemzetiség jelenik meg és vesz részt az euritmia fejlődésében, amely az első Goethanum építésével egy időben történik. Nagy élmény volt az első Goetheanumban euritmiázni, mivel a plasztikusan kifaragott formák mintegy feleltek az euritmia mozdulataira. Rudolf Steiner azt mondta, hogy ugyanazon belső törvényszerűségek szerint épült a Goetheanum, mint az euritmia mozdulatai.

1922-ben megnyitotta kapuit az első euritmia iskola Stuttgartban, Alice Fels vezetésével.

Itt tanított zenei euritmiát a magyar származású Molnár Ilona. Az iskola meghatározó személyisége lett később Else Klink.

Dornachban, Marie Steiner megbízásából, Isabella de Jaager indított euritmia iskolát, amelyet később Lea van der Pals vezetett. Itt tanított évekig Elena Zuccoli is, aki később saját iskolát is alapított. A Goetheanum színpadi csoportját eleinte Marie Steiner vezette, majd átadta ezt a feladatot Marie Savitchnak. Közben elkezdődött az euritmia tanítása a Waldorf iskolában is, ezzel megjelent a pedagógiai euritmia, és a gyógyeuritmia is fejlődésnek indult.

Tizenkét évvel a kezdetek után, 1924-ben Rudolf Steiner két nagy előadás – sorozatot tartott,

• egyet a zenei euritmiáról,
• egyet a beszédeuritmiáról.

Ezekben összefoglalta, amit eddig kidolgoztak, és tovább tágította, még magasabbra emelte az euritmiáról való tudást. Ezzel zárul le az euritmia fejlődésének első szakasza.

Forrás: 100 éve született az euritmia -Mihálcz Dóra

Képek forrása: Pinterest, Google

Felhasznált irodalom:
1. Rudolf Steiner, Die Entstehung und Entwickelung der Eurythmie, Rudolf Steiner Verlag, Dornach/Schweiz, 1982

2. Elena Zuccoli, Eine Autobiographie, Verlag am Goetheanum, 1999

3. Cara Groot, Marie Savitch, Ihr Leben und Wirken für Rudolf Steiners eurythmischen Impuls, Verlag am Goetheanum, 1989

4. Annemarie Dubach-Donath, Die Kunst der Eurythmie, Erinnerungen, PhilosophischAnthroposophischer Verlag, Goetheanum Dornach/Schweiz, 1983

5. Martina Maria Sam, Zur Entstehung und Entwickelung der Eurythmie 1912 bis 1925, Archivmagazin, Beiträge zur Rudolf Steiner

Raffaello Sanzio: Krisztus feltámadása 

"Amikor ma megünnepeljük a húsvétot, korunk emberiségének tudatát figyelembe véve be kell ismernünk - ha saját emberi mivoltunkhoz őszinték vagyunk -, hogy a húsvéti gondolat ma az emberiség nagy részénél kevéssé világos. Mitől függ a húsvéti gondolat igazsága? Ez az igazság attól függ, hogy az ember mennyire tud képzetet alkotni arról, hogy a Krisztus-lény átélte és legyőzte a halált, átélte a feltámadást, és halálának, feltámadásának átélése után úgy kapcsolódott az emberiséghez, hogy kinyilatkoztatást adhatott azoknak, akik előzőleg apostolok és tanítványok voltak.

A feltámadás gondolata azonban egyre halványabb lett. A kereszténység keletkezésének kezdetén olyan eleven volt, ahogy ebből a korszakból Pál szavai szólnak hozzánk: „Ha pedig Krisztus nem támadott fel, akkor hiábavaló a ti hitetek.” Pál a húsvéti gondolathoz, vagyis a feltámadás gondolatához fűzte a kereszténységet. Akik felvették a mai kor műveltségét, azok csodának nevezik a feltámadást, és mint csodát utasítják el a valóság létének, lehetőégének területéről. A többi keresztény ünnephez hasonlóan már a húsvét ünnepe is voltaképpen csak régi szokás mindazoknak, akik a feltámadás gondolatát nem látják már át."

(Rudolf Steiner)

További gondolatok Rudolf Steinertől a húvétról itt és Emin Bocktól itt találhatók.

Lory-Maier Smits édesanyja beszámolt arról , mennyire fontosnak tartotta Rudolf Steiner egy ilyen mozgásművészet létrejöttét, hogy olyan mélységű dolgokat tudjon közelebb vinni az emberekhez, amelyeket nem lehet szavakba foglalni, a hallgatóságtól szinte elvárhatatlan koncentrációt igényelnek, és csupán hosszú-hosszú előadásokon tudná ő maga kifejteni. Egy másfajta megismerési lehetőséget kínálhat ez a művészet.

Utalt ezek után arra is, hogy a nagyon régi idők táncaiban az emberek a mozgásuk által váltak eggyé a természetben működő hatalmas, ritmikus erőkkel, és ezekből a hangokból és ritmusokból alakult ki a beszéd.

  
A Rudolf Steiner által létrehozott mozgásművészet nem csupán a belső, szubjektív, lelki tartalmat juttatja kifejezésre, hanem kezdettől fogva a kimondott szóhoz, a beszédhez kapcsolódott.

Az emberben és a kozmoszban élő ritmikus törvényszerűségek, erők, mozgások képezik az alapját, közvetlenül kapcsolódnak a beszédképzésben, a tüdőből kiáramló levegő megformálásában működő formaerőkhöz

A beszédképzésben rejlő erők átalakulnak az emberi test, főként a karok mozgásává, és így válnak látható beszéddé, látható énekké. 

Képek forrása: Pinterest

Forrás:100 éve született az euritmia -Mihálcz Dóra