Bizonyára sokan sóhajtottatok fel, a cím elolvasása után, hogy de jól jönne egy kis segítség ebben a témában.
A tapasztalataimról szeretnék írni egy kis összefoglalót, mely néhány tévhitet oszlathat el, és figyelmeztet a fontosabb szempontokra, de előtte nézzünk pár fontos tudnivalót a selyemről.
Egy kis ismertető, magáról a selyem szálról, mint alapanyagról, bővebben itt találtok róla.
A selyem története
A selyem története rendkívül érdekes. Valójában minden a teázással kezdődött kb.5000 évvel ezelőtt. Konfuciusz szerint, Kr. e. 2640-ben történt. Egy kínai hercegnő, név szerint Xi Ling Shi, kertjének teraszán üldögélve arra lett figyelmes, hogy az orra előtt egy hosszú, fényes ezüstszál kígyózik lefelé, éppen bele a porcelán ezüstcsészéjébe. A kíváncsi Xi Ling Shi tekintetével követte az ezüstszálat, s a felette levő eperfa lombjai között meg is találta a szálhoz tartozó állatkát, egy apró selyemhernyót. A hercegnő óvatosan legombolyította a begubódzott hernyóról a szálakat és nagyon meglepődött, mert még sohasem látott ennyire vékony és finom tapintású anyagot, melyből még aznap egy keszkenőt készített. E történelmi pillanat alighanem a selyem világhódító útjának kezdete volt, de a selyem kikészítésének titkát a kínaiak hosszú évszázadokon át – mintegy a következő 3000 évre – megőrizték. A Kr. e. 3. században - a Han dinasztia idején – a kínai selyemgyárak úgy döntöttek, hogy kereskedni kezdenek Ázsiával, valamint a tengeren keresztül Japánnal: ebből született a híres Selyem út. Európában először a rómaiak láttak selymet. A selyem a rómaiak kedvelt és keresett importcikkévé vált, bár annak valódi eredetéről semmit sem tudtak. A rómaiak 1 font selyemszövetért 1 font aranyat fizettek.
Időszámításunk után 552-ben Jusztiniánusz császár szerzeteseket küldött Belső-Ázsiába, akik két selyemgubót hoztak a császárnak Bizáncba. Alighanem ez volt az első ismertté vált ipari kémkedés. Ettől kezdve már a Földközi-tenger térségében is elő tudtak állítani selymet.
Magyarországon, a XVII. század végén 1680-ban Passardi Péter János, olasz telepes honosította meg a selyemhernyó tenyésztését. Ezt követőleg számos selyemmanufaktúra működött az országban. Óbudán 1783-ban létesült az első gyár, a Filatórium (Selyemcérnázó), amit 1785-ben – ugyancsak Óbudán – a Selyemgombolyító követett.Tessedik Sámuel a gyakorlatban, gróf Széchenyi István A selyemrül c. könyvében népszerűsíti. A tenyésztés országos szintű fellendítése 1879-től Bezerédj Pál nevéhez fűződik. 300 év után - több mint három évtizede - mind a tenyésztés, mind a gubók feldolgozása megszűnt hazánkban, számos városban találhattunk selyemgyárakat, amelyek az 1990-es évekig működtek
A selyemlepke
A selyemhernyó tenyésztésének az alapja az eperfa, mert a hernyó csak az eper levelein él meg. A 3-4 mm hosszúságból, kb. 30 napi fejlődés és 4 vedlés után, a hernyó középső ujjnyi vastagságot ér el, és tízszeres hosszt. Ezután begubózik. A hernyó az alsó ajkán levő két mirigye által táplált fonószemölcsből váladékot bocsát ki, ez a fibroin, állati fehérje, melyet a szericin, az ún. selyemenyv, ragasztóként fog össze. Három napon át fon, közel 3000 méter hosszú szálat, 30-40 rétegben. Fejét nyolcas alakban mozgatva alakítja ki a szőlőszem nagyságú burkot, a selyemgubót. Két hét múlva a hernyó lepkévé változik, a lepke váladéka feloldja a gubó falát, és a lepke kibújik. Párzás után a nőstény lerakja több száz petéjét, majd mindkét szülő elpusztul. 50000 hernyó hozama kb. 1 tonna gubó, melyből mintegy 120 kg nyersselyem nyerhető.
A tenyésztett hernyók selymének feldolgozásához hibátlan gubókra van szüksége a tenyésztőnek. A bábokat forró gőzzel vagy levegővel megölik. A ragasztóanyagot forró vízben – gyenge lúgban - feloldják, megkeresik a gubó kezdő szálát, és legombolyítják a selyemszálat. Mivel egyetlen selyemszál túl vékony és finom lenne, ezért 7-10 gubószálat fognak össze egy nyersselyem szállá. A motollált selyem - a gubó középső részéről legombolyított -, mintegy 1000 méter hosszú „végtelen” selyem. A nyersselyem szálakon még megtalálható a ragasztóanyag, a szericin, ezekből többnyire cérnát készítenek.
A hernyóselyem tulajdonságai
A selyemszál keresztmetszete lekerekített sarkú háromszögre hasonlít, ennek következtében a szál szinte lapos oldalai sok fényt vernek vissza, az adja a szálak fényét. A selyem puha, lágy fogású. A nyers gubószál sűrűsége 1,37 g/cm³, hámtalanítás után 1,25 g/cm³. Viszonylag erős, a hámtalanított selyem szakítóhossza ,25–44 km, nagyjából a nejlonéval egyezik meg. Nedves állapotban azonban szilárdságának mintegy 20%-át elveszíti.
Erősen nedvszívó, saját tömegének akár 30%-át kitevő vizet is meg tud kötni. Nedves állapotban megduzzad, átmérője akár 16–18%-kal is megnövekszik.
Jó elektromos szigetelő.
Híg savak nem károsítják, sőt savazással javítható a fogása és a fénye, de savakkal szemben általában kevésbé ellenálló, mint a gyapjú, a lúgokat azonban kissé jobban bírja a gyapjúnál. A szerves oldószereknek ellenáll. A klór erősen károsítja. Igen jól színezhető. Mikroorganizmusokkal szemben ellenálló.
Selyemfeldolgozás
A tenyésztett hernyók selymének feldolgozásához hibátlan gubókra van szüksége a tenyésztőnek. A bábokat forró gőzzel vagy levegővel megölik. A ragasztóanyagot forró vízben – gyenge lúgban - feloldják, megkeresik a gubó kezdő szálát, és legombolyítják a selyemszálat. minden gubó egyetlen szálból áll. Mivel egyetlen selyemszál túl vékony és finom lenne, ezért 7-10 gubószálat fognak össze egy nyersselyem szállá. A motollált selyem - a gubó középső részéről legombolyított -, mintegy 1000 méter hosszú „végtelen” selyem. A nyersselyem szálakon még megtalálható a ragasztóanyag, a szericin, ezekből többnyire cérnát készítenek.
A selyem különleges anyag. Régen szilárdsága, finomsága, fénye és rugalmassága egyedülálló volt. Jelentősége napjainkra csökkent a szintetikus szálak megjelenésével, melyek fényében és színezhetőségében utolérhetik, de finomságában és szilárdságában nem.
A világ nagy selyem termelői
1990-ben a világ nyersselyem termelése kb. 70.000 tonna volt, ami a világ szálasanyag termelésének 0,2%-a. Látható, hogy arányaiban nem jelentős a nyersselyem termelés. A fő nehézséget az okozza, hogy a hernyó eperfa-levéllel táplálkozik, tehát tenyésztés csak ott lehet, ahol ezt a körülményt biztosítani tudják. A nagy selyemtermelő országok élén még mindig Kína áll, ahol hagyomány a tenyésztés. A selyemtermelés jelentős még Japánban, Indiában, a volt Szovjetunió országaiban (Türkmenisztán, Kazahsztán), Korea, Brazília, Törökország. A selyemtermelés mennyisége a közeljövőben nem fog emelkedni, részaránya az össztermeléshez képest csökken. A szintetikus szálak nagy arányú elterjedése visszaszorítja a selyem jelentőségét.
A következőkben bemutatok néhány olyan hibalahetőséget, amit a hasonló szín ellenére nem ugyanazon anyagnál fotóztam, és van olyan ami már régebbi eset és nem készítettem képet róla, ittt csak az emlékein támasztják alá, remélem azért hisztek nekem.
Nem minden selyem, amit selyemnek neveznek!
A köznyelvben előszeretettel neveznek selyemnek minden műszálas bélés-vagy függöny anyagot. Hivatalosan selyemnek csak azt a szövetet nevezzük, amelyet a selyemhernyó gubójából nyernek. Ennek ellenére pamutszöveteknél, viszkóznál , szintetikus anyagoknál is elterjedt, hogy műselyemnek, vegyi selyemnek, selyemjerseynek, selyemdamasztnak hívják a fényes anyagokat.
Mindig nézzük meg a kínált portéka anyagösszetételét, illetve elkezdhetünk gyanakodni, ha valami túlságosan is “kedvező árfekvésű”: az igazi selyem ugyanis még akciósan sem olcsó, de tapintásra a mai szintetikus selymeket könnyen összekeverhetjük a hernyóselyemmel. Erről tökéletes biztonsággal csak égetési próba útján lehet meggyőződni.
Mindig henyóselyemként kell kérni, mert az eladók megszokták, hogy selyem alatt a szintetikus fényes anyagokat keresik az emberek.
Mire figyelj vásárláskor?
Egy fellépőruhához kb. 4 m anyagra van szükség, ez elég drága, mégis nagyon sokszor már a megvásárolt méteráru tele van problémás részekkel.
Ez nem feltétlenül a hanyagség miatt van, hanem tényleg nagyon érzékeny anyagról van szó, így a termelés, festés, szállítás során beszennyeződhet.
Az euritmiaruhákat sokszor -persze modelltől függően egy alkatrészből készítjük, nincs, vagy nagyon kevés benne a szabásvonal, emiatt nem igazán jöhet szóba a "kikerülöm majd szabásnál", hiszen a nagy felületek miatt nem lehet.
Alapvetően ha a gyárban vagy a feltekercselésnél találnak hibát, azt jelölik az anyag szélén kis feltűnő cérna jelöléssel,
Ez azt mutatja, hogy ebben a magasságban valahol hiba van. Ritka az, hogy 4m egyben kell selyemből, ilyenkor abban reménykednek, hogy valaki úgy fogja szabni, hogy a hibás részt kikerüli szabáskor. Nálunk ez nem lehetséges, akkor a másik végéről szokták elkezdeni kimérni. Persze ilyenkor az egész véget át kell forgatniuk, nem örülnek. Persze el akarják adni a portékát, szóval kompromisszumkészek, de a lényeg, hogy a 4 m-en ne legyen semmiféle jelölés.
- Ebből a drága anyagból keveset adnak el, bizonyos színek évekig is állhatnak a polcon, emiatt veszély lehet, hogy kifakul a hajtásnál. Egy anyag 1.4 m széles és általában ún. "dudára" feltekerve tárolják, amely kb. 70 cm széles. Tehát félbe van hajtva. Jobb helyeken úgy hajtják össze, hogy a színoldal befelé néz, így a fakulás, szennyeződés a fonákoldalt éri, de nem mindenhol, -itt fokozottan résen kell lenni. Ha 4m-t vesztek, mielőtt levágja az anyagot az eladó, árt kell nézni a hajtásnál feltétlenül.
- Sokszor tapasztalom, hgy zsirfolt van az anyagon, annak ellenére, hogy még senki nem találkozott vele. De figyeljetek rá, hogy tiszta táskába kerüljön az anyag, mert a legkisebb kéz krém foltot is magába szívja az elcsomagolás alatt is. Szendvics mellé természetesen TILOS tenni!
3. Apró szakadások is előfordulhatnak, például a nagyon vékony szálak beleakadnak valamibe, de a moly sem kíméli néha, ez is lehet egy probléma:
4. Találkozni lehet festési hibával is.
5. Bolti jelölések: Sokszor a leltár miatt vagy az anyagtulajdonság adatai miatt infókat tűznek papírral az anyaghoz, de ettől még ugyanúgy kiszakadhat az anyag széle, ezt ilyenkor kérni kell, hogy ne mérjék bele. Sokszor ettől nem lesz semmi baja az anyagnak, de lehet. Ellenőrizni kell ezt is.
Egy kicsit a mosókreszről és még egy kis plusz...
Hogyan kezeld?
A selyem jellemzője, hogy körülményes a tisztítása. Nagyon fontos, hogy a dezodorok, a parfümök megváltoztatják a színét, és törékennyé teszik, ezért vagy módjával illatosítsunk, vagy varrassunk be hónaljbetétet a felsőrészeinkbe.
| Mosás | Fehérítés | Vasalás | Vegytisztítás | Szárítás |
 |
 |
 |
 |
 |
| Hideg vízben, dörzsölés nélkül mossuk. Kímélő finom mosószert használjunk. | A selyem nem fehéríthető! | 120-150 C-on vasaljuk, mindig a fonák oldaláról, óvatosan. FIGYELEM! A víz és a gőz foltot hagy az anyagon! |
A selymet vegyileg kell tisztítani. | Se szárítógépben, se a napon ne szárítsuk a selymet! |
Akkor most vegytisztítsuk, vagy kézzel mossuk?
Én azt ajánlom, hogy vízben mossátok, de mindig az egész ruhát, mert foltot hagy a víz, ha mondjuk csak az ujját akarod kimosni.
Szárítás
Mindig formára igazítva történjen. Legjobb fogasra akasztva.
Vasalás
Mi történik, ha belevasalsz egy élet?
Benne marad...
Hogy tudod megszűntetni? Gőzzel, vízzel nem, de némelyik anyag elviseli, ha nyirkos textizsebkendőn át vasaljuk. Ha a víz átnyomódik a selyemre, foltot hagy...Emiatt érdemes leeső anyagon előtte vasaláspróbát tenni!
A mosás után a még nyirkos ruhát érdemes magas hőfokon vasalni, vigyázva, hogy ne vasaljunk bele élet.
Szánjunk rá időt, ez a nemes anyag extra figyelmet igényel.
Vegytisztítás
Én ilyen intenzív használat mellett nem ajánlom, mert az izzadságot nem veszi ki az anyagból. Selyem kosztüm esetén persze más, azt nehéz lenne formára vasalni.
Folttisztítás
Bizonyos zsírfoltokat sebbenzinnel ki lehet venni, ami persze foltot hagy, amit vízzel ki kell mosni. Ezt ki kell próbálni kis leeső anyagdarabon előtte, mert némelyiknek a színét is kiveheti. Ez nagyon ritka, de nem érdemes direktben kockáztatni.... Ez elsősorban zsírfoltokra vonatkozik. Rúzsfolt, gépzsír, ezek nem biztos, hogy kijönnek...
Erősebb szennyeződések, ami nem zsírfolt Vanish-sel kijöhet, de érdemes figyelni, hogy ne legyen rajta ilyen.
Be kell-e avatni a selymet varrás előtt?
Nem szabad!
Csak kézmeleg vízben szabad mosni.
Összemehet, de nem azért, amiért a pamut, mert az szerkezetében rövidülhet meg beavatáskor az elemi szálak szintjén, hanem a szövési tulajdonságok miatt. Például a muszlinnál laza a szerkezet és távol vannak egymástól a szálak. Ez ilyenkor megváltozhat és ettől összemehet, de kézmeleg víznél ilyen nem fordulhat elő.
Van még néhány fontos dolog, amire érdemes figyelni, de hamarosan jön a 2. rész is, szívesen veszem azokat a kérdéseket, amikkel Ti találkoztatok!
Ezeket is szívesen beleveszem, írjátok meg akár kommentben, akár a Facebookon, akár az euritmiaruha@gmail.com címre. Pár napon belül jön a folytatás!
Remélem tetszett és hasznosnak találtátok, kérlek benneteket hogy jelezzetek vissza, ha igen akkor is, ha nem akkor is szeretném tudni, hogy miben tudok Nektek segíteni. Nem olyan nagy az euritmiás közösség, de szívesen veszem, ha elküldöd az ismerőseidnek is, hogy a második részben mindent részletesen leírhassak.
Köszönöm, hogy velem tartasz!
Gyöngyi
Forrás:Sulinet, Wikipédia